Nyugat

Azért néha jó tudni

hova dob a gép -

oda megyek én

álomaranyfát vetni.

Szépen termi a

városi vágyat a

kertben.

Azért néha jó lenne

felegyenesedve a

test kötelét elhagyni.

Sokadik a szó,

szaporodik a világ,

ide meg oda veti magát,

kiteregeti azt a tekintélyes mennyiségű

kibaszott vagyonát.

Menj, menj, menj!

Soha ne remélj!

Ez a bolygó már

végképp ki van adva!

Ha már nem elég, hát

költözz nyugatabbra!

Ott szántóföldek vannak

a házak tetején!

Menj! Menj! Menj!

Kinn tágasabb!

Holmi százmilliók ott

filléreket érnek!

Emberarcú lények

a házak tetején élnek,

és szántóföldet vetnek,

és szántóföldet vetnek!