Bíbora mentén éteri réveket érek.
Réveteg ébred öntudatára a vég.
Légikísérő égi varázslat
régibenyúló leplei szárnyán
mardos a bánat igéző tested
után.
De bután mutat ám utazás közben
bemutatkozni e szép kikötőben…
Ide már nemigen jár a király, aki
meglovagolta az élete nászát,
csak hogy a pár-aduász kikerüljön,
s jöjjön utána a többi, ha jönnie
kell.
Felmagasultam az erdei fához.
Bércei tornyán érdes, keserű,
kérges méreget isznak a szédület
árán, s édes mézüket ontják
párban a méhek a megszületés ol-
tárán.
Ott vár rád az a válasz, amit még
fel sem tettél, mert a szabályt sem a
játék írja, de meg nem csalhatod,
át nem fordul a kocka, ha elveted.
Elveket érhet a győzelem, állhat a
hat pont pont ugyanott ahol olvad a
jég, hol a lég elpárolog épp tefeléd,
s ha ez mind nem elég, hát pár dolog
átrobog életen úgy, ahogy éget a
tűz, ahogy árad a bűz, ahogy átmos a
víz, bizseregtet az íz, kibe bízz, hova
nézz, kire fel, mire fel, ki felel, mire
tennéd életed összes percét fel?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése