Éjjeli dal

Mint a tollpihét, amelyre éji lepke száll,
illatával úgy ragyogja át a gyenge holdsugár a
holnapot.
Maradj velem...

Ágyhuzatban ébredek fel egyszer én is itt,
s hűlt helyem nyomába ér a fenti lét, s a lenti hit, hogy
Istenem,
maradj velem...

Annyi szépet, annyi jót, és
annyi gyötredelmeket kö-
szönhetek
csak neked.

Annyi könnyű elhatáro-
zásomért sem érdemelhe-
tek jelet, csak
ünnepet.

S látod, én is elhamarko-
dottan osztogattam el í-
géretet, megannyi
életet.

Múltja ködbe vész a mának,
árulásom álruhába
tündököl.
Segítsetek...

...hogyha kedve tartja, mindig
itt leszek vele...